Nem is én lennék, ha nem mindent ma akartam volna csinálni... Persze, hogy nem jött össze a palacsinta, elkezdett esni az eső és a többiek sem mentek a piknikre. Szóval ma inkább a francia házi írás lesz, holnap viszont lehet, hogy Yvannal kimegyünk a rugby meccsre (Lyon versus Toulouse). Ez amúgy nagyon nagy dolog, hogy a Lyon bejutott a legjobb x közé, mert még sosem volt ilyen. Szóval holnap lesz az első meccsük a bajnokságon és hát egyből kifogták a nr. 1 csapatot, Toulouse-t. De az egész város meg van őrülve.. (Ja amúgy lesz majd Olympique Lyonnais versus Real Madrid. Ajvé..)
Szóval a palacsinta projekt nem úgy sült el, ahogy szerettem volna. Reggel elmentem a piacra (!) és vettem tojást, mert az nem volt itthon (mivel még hűtőnk sincs, majd kedden jön meg). A küldetést teljesítettem, méghozzá franciául, oui-oui. Egész jó ez a piac dolog, bár nem olcsóbb a boltnál annyival, mint otthon.
Aztán megcsináltam a palacsinta tésztáját, botmixerrel, mert nem volt robotgép. Tettem a tésztájába őszibarackot is, mert attól még finomabb. Aztán jött a katasztrófa. Amúgy nem vagyok béna a konyhában, de ez most nem sikerült. Szerintem a serpenyő miatt. Az egyik serpenyő inkább ilyen hús sütésére alkalmas, barázdált és kiöntős valami volt, a másik meg bazinagy és szerintem Yvan már odaégetett benne párszor dolgokat. A következő kép szerintem mindent megmagyaráz.
Aztán megcsináltam a palacsinta tésztáját, botmixerrel, mert nem volt robotgép. Tettem a tésztájába őszibarackot is, mert attól még finomabb. Aztán jött a katasztrófa. Amúgy nem vagyok béna a konyhában, de ez most nem sikerült. Szerintem a serpenyő miatt. Az egyik serpenyő inkább ilyen hús sütésére alkalmas, barázdált és kiöntős valami volt, a másik meg bazinagy és szerintem Yvan már odaégetett benne párszor dolgokat. A következő kép szerintem mindent megmagyaráz.
A jobb felső képen még a teljesen ártatlan, finomnak jósolt palacsintatészta látható. A jobb alsó kép a legszebb darab lett, a bal oldalon pedig az a pillanat látható, amikor meguntam az egészet és abbahagytam. Szóval most itt vagyok egy csomó palacsintatésztával (ezt egyáltalán egybe kell írni?! - Mindegy.) egy jó tíz perces mosogatás végén. És nincs kedvem megenni azt, ami egyáltalán elkészült, pedig van eper lekvárom (köszi Zsuzsi a helyesírásért) és nutellám is. Persze nem házi...
Amúgy a lakásról is van pár fotó és most, hogy feltöltöttem a gépre a képeket, feltöltöm hát ide is a (hát, fogjuk rá, hogy) nagyszerű lakóhelyem képeit.
Bal fent a szobám, jobb fent a nappali, bal középen az erkély egyik fele, középen a kilátás a konyhából, jobb középen a kaputelefon, ami tök menő, hogy név szerint csönget fel, bal lent egy kedves kiírás az ajtón, amit nem tudom miért kaptam le. Ja igen, mert franciául van. Lent középen a lift, ami mindig két szint között áll meg, így nem kell akkora tereket kialakítani emeletenként, hanem mindig ajtók-lift-ajtók-lift van félemeletenként. Jobb lent pedig a kilátás a nappaliból, amikor süt a nap. Most eléggé be van borulva.
És persze a már-már megszokott, nagyon fontos információnak minősülő semmiség a végére: kaptam egy szekrényt meg egy polcot a szobába, éljen. Pedig már volt egy hatalmas beépített szekrényem. Mindegy. Örülünk.
Úgy néz ki, hogy ma este alkoholba fojtjuk a bánatunkat, amiatt, hogy esett az eső a piknik alatt/helyett. Hüm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése